Nyomat, 276 telefonképernyő-fotó, 2020 óta
Major Krisztina *Sync* című műve egy 2020 óta tartó személyes rituáléból született. A művész és jógatanára, Jakab Adrienn az évek során a legtöbb napon 11:11-kor küldött egymásnak egy-egy képernyőfotót. A gesztus a kölcsönös figyelem és a Carl Gustav Jung szinkronicitásfogalmához kapcsolódó, jelentésteli egybeesésekbe vetett hit kifejezése. A jóga révén a művész megtanulta lecsendesíteni az elméjét és megélni a jelen pillanatot. A 11:11 a megállás és a belső fókusz horgonypontja, a *Hopium* gondolati rendszerében pedig az üres elme rituáléja, amely teret enged az új gondolatoknak. A cím a szinkronicitást a digitális technológia szinkronizálásfogalmával kapcsolja össze: a képernyő az emberi kapcsolódás eszközévé válik.
A 276 képernyőfotó időrendben, szigorú rácsba rendezve alkot személyes archívumot és digitális korrajzot. A telefonmodellek, utazási dokumentumok és hallgatott zenék az emlékezet nyomaiként őrzik az egyes pillanatokat. A zene különösen fontos a művész számára, aki zenére fest.
A kollázs 170 × 100 centiméteres mérete a művész testének arányait idézi: szélessége megegyezik testmagasságával, magassága pedig hozzávetőleg a köldök vonaláig ér. A jóga hagyományában a köldökhöz kapcsolódó manipura csakra a prána, az életerő energetikai központja. A mű így a test egy másik térsíkban megjelenő kiterjesztéseként is értelmezhető. Leonardo da Vinci *Vitruvius-tanulmánya* az emberi test és a geometriai arányok kapcsolatát vizsgálja; a *Sync* ezt a művészettörténeti hagyományt a test és a kompozíció léptékének összekapcsolásával idézi meg.
A rács tizenegy üres cellájában a Fibonacci-sor számai jelennek meg. A sor egymást követő tagjainak aránya közelíti az aranymetszés 1,618-as értékét, amely a természet bizonyos organikus mintázataiban, például a növények spirális növekedésében is megfigyelhető. Ezek a visszatérő struktúrák a művész festészetének is kiindulópontjai: a természet formáiból absztrakt vizuális rendszereket hoz létre. Hasonló arányok a mindennapi technológiai környezetünkben is megjelennek: a bankkártyák, valamint a legtöbb laptop és monitor képernyőjének méretaránya közel áll az aranymetszéshez. Ez nem jelenti, hogy a természet vagy az univerzum egésze egyetlen matematikai szabály szerint működik, de rámutat a különböző rendszerekben megfigyelhető aránybeli párhuzamokra.
A tizenegy fehér cella nem hiány, hanem szünet a képek ritmusában: az üres elme tere. A *Sync* a digitális emlékezetet, a testi jelenlétet és a természet rejtett mintázatai iránti figyelmet kapcsolja össze.
Zene:
